"Szülői" önérzet vidéken

Kicsit kezdek vonalas lenni a kutya etikettel kapcsolatban. Azzal, hogyan kell a kutyát tartani, hogyan kell nevelni és hogyan kell a közösségbe vinni. Kutyaközösségbe és emberközösségbe.

Jó múltkorában írtam már a farkaskutya támadásról, amikor a saját kerítése mögül előrontó, férfivá érett kutya támadt Buddy-ra, akinek pórázát hirtelen elengedve próbáltam legalább a védekezés lehetőségét megteremteni. Én a földre estem, aminek 8 hónapos terhesen annyira nem örültem, még kevésbé a kutyámat tépázó idióta négylábúnak. A helyzet megoldódott, kerítést csináltak, de a kutya a haverkutyával rejtélyes módon néha megjelenik esténként a kerítésünknél Buddy-t idegesíteni... Lehet, hogy nála van a kapunyitó...

Azóta több ilyen - bár kevésbé heves - epizódunk volt, ami a következő forgatókönyv szerint zajlik:
Séta kisBádóval, aki flexi pórázon, szögessel vagy valamilyen egyéb nyakörvvel sétál. A flexi 8 m, tehát tud szabadon szagolgatni, futni vele, stb. Aztán megjelenik egy gazda, előtte 10-20m-rel póráz nélkül egy kutya. Jobb esetben lány. Rosszabb esetben kan. Előbbi odafut és ha jámbor, játszani próbál, Bádó meg elkezdi kitépni magát a kezünkből, hogy hadd ugrabugráljanak. Ha viszont fejlett fiúkutyát dob a gép, az alábbi a menetrend: Meglátja Buddy-t. Felemeli a farkát. A gazda  nem kapcsol. A kutya megindul. A gazda elkezdi szólongatni. A kutya beturbóz és rohan felénk, le se fütyülve a gazdát. A gazda, látva, hogy itt no kontroll,  odaszól: " öööö, ezek össze fognak kapni, összeugranak". El lehet lamentálni ugye a dolog verbalitásán, ami egy kölcsönösséget feltételez. Pedig akkor még csak az egyik van akcióban. A másik, Bádócska nyugodtan ül a lábunk mellett, mert mindig odaparancsoljuk, hogy időt hagyjuk a gazdáknak, hogy összeszedjék a kutyájukat. Hiába. Jön a rárontás az ülő kutyára, akit időközben át már nem lehet szerszámozni, tehát gyorsan elengedjük a fél kilós flexit és Buddy, mint egy kis lehorgonyzott hajó a nehezékével, elkezd védekezni, miközben Ati hessegeti a támadó kutyát... és szidja a gazda felmenőit.
Nálam az is megtörtént, hogy a hólapátolós, decens habdaueres néni - akinek a kutyája szintén a lábam mellett ülő kutyámra támadt - a segítségkérő sipálokásomra felnézett a hóhalom alól, és közölte: mindig a hisztérikus gazdák váltják ezt ki. Akkor elkezdtem rugdalni a kutyáját, Ő is kapcsolt, hogy egy ülő kis Buddy-t próbál csócsálni a Buksija és a hólapáttal (!!!) megpróbálta Buksit levakarni Buddy-ról. Majd a helyzetet megértve elkezdte a Buksikáját vizsgálgatni, hogy nem sérült-e meg. A kis Buksit azóta is minden nap látom a kerítés mögött, LÁNCRA VERVE.... Jó kis motivált, egészséges lelkű kutyus lehet szegény.

Olyan az egész, mint a szülői értekezleten. "Anyuka/apuka, Pistike verekszik",   "Neem, tanítónéni, azt a Zolika kezdte. A Pistike otthon is mindig annyira jó...." " De hát most is éppen veri a Zolikát"... "Tanítónéni, kell a szabadság a Pistikének. Annyi benne a feszültség"...
BUMM, kör bezárult. Csak itt a Pistikék 40-50 kg-os kankutyák, erős fogakkal, nagy vehemenciával és a kötelező oktatás teljes hiányával.

Most egy három kutyát befogadó, a hegyen élő "bodhiszattvával" vagyok helyzet-vázolási fázisban, akinek meggyőződése, hogy a kutyái csak reggel 5 és 6 között jönnek ki a kertből, akkor is csak a kis keresztútig ereszkednek le, "utána már nem, mert azt már nem ISMERIK...". Kár, hogy 8-kor találkozom velük az utca felénél, ahol kertes házak kerítései mögé zárt kutyákat idegesítenek. Három kutya szabadon. De a gazda szerint Ohm és "peace and love" és világbéke. Mert persze az ő kutyái is jámborak. Csak nem emberek. Ja? 

Azzal kezdtem, hogy vonalasak vagyunk. Igen, ez tuti. Bádót heti kétszer kutyasuliban képezzük és heti egyszer edzi az oktatója. Engedelmességi vizsgát tett. Most készül a ZTPre. Ez nem "az én gyerekem bezzeg" sznoblistája, hanem annak érzékeltetése, hogy egy kicsit megismertük a kutyázást. A suliban hetente látom, hogy a korábban jámbor állatkák egymásnak ugranak, cincálják egymást, mert éppen olyan az idő, mert ivarérett lett, mert tüzel a szomszéd, mert akármi. Az agresszió  rossz szokás, büntetetendő.  
Nem hagyjuk, hogy "lejátsszák", bármennyire az a közhiedelem, hogy ez a jó viselkedés.
Mert a "kutyázás", ahogy a szaknyelv hívja, a dominanciát erősíti a kutyában. Azt, hogy a verekedés jó... és mivel jó erősnek érezni magukat, rászoknak.
Bádó sem egy nyámnyila, elhihetitek, ezért sem szeretném, ha rákapna ennek az ízére, csak csupán azért, mert úton-útfélen belekötnek.
Na, aki tud erre egy jó megoldást, írja meg nekem, mert most még nem látok a pipától.

Tippek kutyaneveléshez: http://www.haziallat.hu/kutya/viselkedes/


Ui: most kaptam a hírt, egy barátnőmet reggeli futás közben megharapta a Börzsönyben egy kutya, aki a hiányos kerítésük mögül tört ki. A madzagját elrágó(?) kutya gazdájának lelkifurdalása van, és felajánlotta, hogy a lány, a harapott lábáért és a tetanuszért cserében, kárpótlásul lovagolhat a tanyájukon, idomított lovaikon ??????
Lehet, hogy csak lovakat kellene tartania.... asszem.