Ati reggel lebotorkál. Jajj de jó, még a hó is leesett, úgyhogy az átlagnál kómásabb az egész család, beleértve a nagyfülűt is. Azért kiengedi, mert mégiscsak kezdődik valami reggel-féleség, de marad Bádi bent a ketrec félhomályában, ott tündököl a kis szagával és nem akaródzik neki kimozdulni. Ati kihasználja az alkalmat és ellibben a WC irányába, de még a szeme sarkából látja, hogy a kómás kutya félálomban, hunyorogva odabotorkál az asztalhoz és elemeli a sapkáját, majd egy másodperc töredéke alatt már fordul is ki vele az ajtó felé...A vérében van a lopás, na.
