Talán még emlékeztek, hogy Bádócska mennyire félelmezte a békatalálkozást. Azt gondoltam, innentől az utálata kiterjed minden hüllőre, kétéltűre, csúszómászóra, lábasfejűre, mindenre, ami "pfuj, undorító".
De nem ám! És ennek radikális, félre nem érthető manifesztációját halljátok:
A tartósan beköszöntött esős évszak következtében jó pár bogár, hüllő, és csúnya lényecske keresett menedéket teraszunk eső-védte zugaiban. Ott, ahol kutyuskánk is fekteti magát, már ha az idő nem annyira cudar. Pár napja Ati izgatottan jött fel, miután Bádót megvacsoráltatta."Kata, Buddy megevett egy csigát! Ott találta a teraszon, odament és hamm, bekapta.". Hogy mi? Micsinált? Nem győztem értelmezni a rövidke mondatot. Miért tett ilyet Buddy? És Ati miért engedte neki egyáltalán?:(((
A múltkor pedig jómagam láttam, hogy megevett egy bogarat, melynek előkészületét képek is megörökítik.
Gratulálok, jó étvágyat! Jó tudni, hogy pedigrés állatkánk, aki a csirkehúsra allergiás és kényes gyomra miatt csak finom tápokat kap, a lelke és gyomra mélyén mégiscsak egy parasztlegény...
