 |
| Szerencsére ez nem a zakó eredménye:) |
Olyan hülye járólapot vettünk a konyhába a berendezés során, hogy a kivitelező sírva röhögött. Szuper trendi antracit. Az hagyján, hogy még a gondolat is meglátszik rajta, de még csúszik is. Mi ugyan nem csúszkálunk rajta, de Buddy annál inkább. Valamiért szétcsúsznak a kis talppárnái, pedig folyamatosan kísérletezek a felmosószerekkel. Ha vizes, már tudjuk, hogy vigyázni kell, mert egyszer akkorát esett felugráskor, mint az ólajtó. De szárazon is előfordul, hogy a nagy örömfutások alatt a négy lába hatfelé megy.
Ma jöttek anyósomék és Bádszor megő(ö)rült. Elkezdett rohangálni körbe-körbe és az egyik kanyarban belassított, majd kinyekkent. Nézni is rémes volt. Hátsó lábai összegabalyodtak és megjelent előttem egy vékony fekete-barna szőrmedarab hosszú, kinyúló végtagokkal. Egy másodpercre meglepődött, de aztán összeszedte magát és folytatta az ámokfutást. A nyakörvénél fogva kaptam el és magamhoz szorítottam, hogy végre lenyugodjon. Úgy féltettem ezt a dilinkóst...
