Kutyás tábor

Holnap kezdődik a kutyás tábor. Egy hét együttlét a kutyasulis társakkal és a hű ebekkel. Legalább 20an, ha jól sejtem és legalább ennyi kutya. Sarud, Tisza-tó, szuper programokkal. Élménybeszámoló következik. Most mindannyian készülődünk a "nagy" útra. Kutyaketrec, babakocsi, bőröndök, kisfiúnknak biokaják, gyümölcsök, fürdőcucc, horgászcucc, szúnyogháló. Nagy autóval megyünk, de nem hinnétek el, hogy már egy gombostű sem fér el.
Holnap irány a Tisza!!!!

kép innen:   
http://laikushomeopatia.blogspot.com/2011/06/homeopatia-csaladban-utazasi-hanyinger.html

Ha nincs min idegeskedni...

Korábban nem nagyon vonzódott Buddy a macskákhoz, de mostanában nagyon szeretne elkapni egyet. Néha kinézek a kertbe, hogy miféle vadállat, vadember közeledhet a kerítés felé, mert úgy ugat a kutya, hogy majdnem megőrül, a hátán meg ezerfelé áll a szőr. Aztán a bozótban megpillantok egy kunkori farkat, egy görbe szőrmés hátat és két macskafület. Annak szól a műsor.
Bárhonnan hazaérkezünk, már a csomagtartóban megy a nyüsszögés, sípolás, megállunk, csomagtartó kinyit és már röppen is ki a kiskutya és rohan körbe az árok és a kertek vége között. Mert EGYSZER ott látott egy macskát eltűnni.....
Hiába, a zsákutca átka. Ha nincs min idegeskedni, keres magának indokot...

Örömfutás

Van ez az úgy nevezett "öröm-futás". Korábban sosem hallottam róla,csak figyeltem, ahogy Buddy keringőzik a kertben, körbe, körbe, behúzott farokkal, görbített háttal, mint egy kis rugó. (Ildi, Buddy tanítómesterünk mondta, hogy ezt így nevezik.) Futás közben időnként nekicsapódik Atinak, nekem. Amíg kisebb volt, ez mind frankón is ment, de manapság, hogy már a 40 kg-t is elhagyta és oldalról úgy néz ki, mint egy szőrös gyúródeszka, nem kultiválom ezt a viselkedést. Ezért ma sem örültem neki, amikor kivittem az IKEAs polcborítást, amit a szél nagy erővel felkapott. Az addig nyugodt ebnek ez olaj volt a tűzre, húhúúúúú, gazdanő játszani hív, méghozzá mekkora nagy játékkal. Úgyhogy már el is kezdte a nyargalászást körbe-körbe és vesztemre ránéztem. Hopp, a következő kanyarban, mint a cápák, szűkítette a távolságot és már rám is vetette magát. Úgy oldalba lökött, hogy majdnem talajt fogtam. Aztán jött a kis hörgés-morgás, megint a futás, majd szemből az ugrás. Azt a mindenit, ennek fele sem tréfa, rövidesen tiszta karmolás leszek. Nagy levegő, és ráförmedés: "Feeekszik." És láss csodát! A kiskutya lefeküdt! Éljen a kiképzés, éljen Buddy!

dobermann.lap.hu ....rrrráááááá

Képzeljétek, felkerült a Buddydobi a www.doberman.lap.hu-ra, a blogok szekciójába. Hip-hip-hurrá és pezsgőpukkanás és boldog örömködés. Éljen kisBuddy és boldog életének epizódjai.
Nézzétek meg és a szakma neves oldalának többi érdekes témáját is!
http://dobermann.lap.hu/blogok_forumok_konyvek/25617004