Ezt már tényleg nem hiszem el, ha más mesélné, azt hinném, mókusvaker.Pénteken lent jártunk a Balatonon, barátaink vettek egy kis nyaralót, azt mentünk vizitálni, meg vittük Benőkét bemutatni.
Rossz idő, de nem bántam, amúgy sem szeretem a strandot, egy pici babával pláne. De azért büfézni lehet ám. Már reggel a kakaós palacsintát flasheltem az ágyban, hmmm.
De Buddy nem jöhet. Ati szerint nem tudjuk hova tenni, mondjuk ez igaz, de olyan jó lenne, ha végre jöhetne, lenne akkora autó, amibe mindenki belefér.
Egy nap dobermann nélkül.
Szóval ülünk a büfében, egy kis, ott ebédelő kölyök vizslával vigasztalódva, amikor a parton megjelenik egy gyönyörű dobilegény, hetykén sétálgatva gazdái előtt. Bébi a kezemben, úgyhogy kiáltok Atinak, hogy nézd kisdobi, kérdezd már meg, miből van? Mert ezt így kell ám kérdezni, hogy "miből van?" azaz ki fia borja!
A gazdanője kicsit távolságtartó volt eleinte, amint Ati odalibbent és feltette az ominózus kérdést. És mesélte, hogy ez egy kiállítási kutya lesz, bizony ám, és Magyarország legrégebbi kenneljéből származik és az anyja nem lakik a tenyésztővel, de az Ő kutyája és ritkán van alma, de nagyon szép állat. És a kennel a Tahi Réme. Mire Ati: nem Quinnie a mamája? (http://www.tahireme.com/own-females/quinnie.html) A csaj meglepve nézett és rávágta, de bizony. Szóval Buddy féltestvére:) Erre mennyi esély van? Hogy pont a Balcsi-parton találunk egy Buddy féltestvért????
Mindig mondom, már korábbról is, hogy kicsi a világ és nagy a Tahi Réme kennel :)
http://buddydobi.blogspot.com/2010/05/varosligeti-csevely.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése