Tudom, hogy én voltam, aki magára vonta az égiek haragját. Mert reggelire fekete erdei sonkát ettünk ham&eggsként és annyira jószívű akartam lenni, hogy a kutyának is mentettem egy adagot. Egy teljes szelet sonkát és egy szép napocska tojást. Túlzás, persze, de hát annyira szép momentum volt.
Aztán felgyorsultak az események, és valahogy nem figyeltem az ebre. Jött egy csomó telefon, majd Benőkével felszaladtam az emeletre, átpelenkázni.
És Ati jön utánam, sziszegve: " Na, most majd egy életre megtanulod, hogy a kutyát ki kell zárni, ha nem vagy vele a lakásban." Valóban, Buddy már egy ideje elvolt magában az udvaron, a nyitott ajtónál. Ami ugye soha nem történik meg. Csak ha rosszban sántikál. És mit hoz Ati a kezében: a négyszer felvett Saucony fehér csodafutócipőm bal párját. Mit párját, torzóját, már ami megmaradt a rezgésbiztos, ütésálló sarkából. 25 ropit ropogtatott el Bádócska 10 perc alatt...
Köcsög kutya. Köcsög kutya...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése