Na tessék, Buddy kedden a klinikán járt Atival. Majd megőrültem a várakozástól, amíg hazaértek Székesfehérvárról. Tudniillik, megyünk ZTP vizsgára - német tenyészalkalmassági vizsga - http://www.hdk.hu/node/124) , és ahhoz szükségeltetik egy csípőröntgen, hogy igazolja, a kutyus diszplázia-mentes. Ehhez viszont el is kell altatni szegénykét, mert nincs az a röngtenasszisztens, aki elérné, hogy mereven maradjon a felvétel alatt egy ilyen egérkutya. És jó felvételt csinálnak a székesfehérvári kórházban. Fontos a jó/pontos felvétel, mivel ki kell küldeni Németországba elbírálásra.
Szóval egy csomó dolog, amin idegeskedni kellett és lehetett. És nem tudtam menni Velük, mert Benőkét nem akartuk végigcibálni a 40 fokban, majd órákig várakoztatni egy kutyákkal és macskákkal teli helyen. Tehát maradt az otthoni aggódás.
Atiék rendben megérkeztek, a kiskutya megkapta a koktélt és máris aluszkált, a rutinos orvos és röntgenasszisztens pedig elkészítette a felvételeket a jószágról. Igen ám, de mondják, hogy az altatás után nem érdemes adni neki "ébresztőt", hanem meg kell várni, hogy magától felébred. Hát Bádócska nem siette el, majd 3 órát kórházaztak. A csípőröntgen jól sikerült, szép a csontozata a kiskutyának, nagyon jó hír!
Ati mesélte, hogy a kórház ( http://alphavetallatkorhaz.ning.com/) tényleg olyan volt, mint Noé bárkája. Konkrétan telis teli állatokkal. A röntgenhez vezető folyosót elborították a radiátorokhoz kötött, ébredező kutyusok, macskeszok. Volt egy macska pl., aki éppen infúziót kapott. Gazdája sírós hangon elmesélt sztorija szerint már 150 ezerben volt a kezeltetése szegénynek... A kis állat azzal "hálálta meg" a gondoskodást, hogy széjjelkarmolta az asszisztenst, amikor eltávolította belőle a zsinórokat. Szegény pára.
És volt egy kis patkány, akit injekcióra hoztak(!). A gazdija egy áttetsző műanyag gömbben szállította és a szurizás alatt a farkánál fogva lógatta, úgy kapta meg a szükséges dózist! Őrület...
Bádócskánk viszont szerencsésen hazaért. A megpróbáltatásokat és az altató hatását még egész nap hevergette ki, sokat aludt a lábunknál. De estére, a meleg utáni enyhüléssel egyidőben visszatért vehemenciája és követelte a már reggel is kihagyott etetést. Úgyhogy jól megpakoltam a tányérkáját és boldogan lefetyelte a zöldséglevest táppal.
Cuki Buddy. Mostantól pedig kezdheti a szakmai felkészülést a ZTPre, ahhoz nagyon is ébren kell lenni.
PS: Hűűű, és az asszisztens bizony azt mondta, hogy Ő is szeretne dobermannt és hogy sok dobi jár hozzájuk, DE ILYEN SZÉP KUTYÁT BÍZ MÉG SOSEM LÁTOTT!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése