Nagyon sok mindent csináltunk a táborban, hetekig tudnék írni róla, ha lesz időm, fogok is. Most pihenjük ki a "fáradalmakat":)
Az igazi jó hír, hogy ha meg nem is tanult úszni még Buddy, nagy lépést tettünk előre. Emlékszem még, hogy a Lajta-kupán a cipellőm bánta, hogy nem akaródzott az uraságnak megmártózni a kis folyócskában, de a Tiszába azért mégsem kívántam bemenni Vele. Ezért Ildi javaslatára szép fokozatosan és kedvenc "abrakjával", a labdával vittük be. Először hagytuk, hadd szagolgasson a parton és tegye bele mancsait a vízbe. Majd meghecceltük a labdájával (kölcsön teniszlabdával, mert az nem süllyed el), ezután Ati közel a parthoz bedobta a lasztit, Bádszor pedig kisebb izgatott ugatások után kihozta. Aztán még messzebb dobtuk és így tovább. Ha nagyon messze ment, ugatott keservesen:), hogy miért is nincs itt az Ő zsákmánya. Mivel leért a lába, elég messze bement, kifelé pedig kecses bakugrásokkal szökellt. Nagyon élveztük, büszkék vagyunk rá. A hét folyamán még többször "megúsztattuk, majd teszek fel videót is:)
