2011. november 26., szombat

Mama kedvence

Buddy megszerezte a strandtáskát
Ati elzúzott egy fiús hétvégére, hármasban toltuk Beni, Buddy és én. Kicsit tartottam ettől, mert korábban sosem maradt el a Buddy, ha nincs itthon a falkavezér. Úgyhogy elkerülendő a hiperséget, elvittem egy nagy sétára, meg rengeteget labdáztam vele mindenféle trükköket alkalmazva. Aztán már fél hétkor megvacsoráztattam finomabbnál finomabb falatokkal, majd felvonszoltam a lépcsőfordulóba és aludni tért. Na jó, egy kicsit kellett kiabálni, de hát ez igazán belefér egy dobermann nevelésébe. Így is ment szépen a péntek, a szombat és a vasárnap, amikor Atit éjszakára vártuk. Gondoltam a kutty már biztos alig bírja, ilyenkor már előre szokott siránkozni, kb. fél órával az érkezés előtt, hogy engedjem ki, hogy a kapuban várhassa a kisgazdát. Aztán késett a repülőgép, és hajnali kettő lett, mire befutott családunk feje. Vártam a boldog viháncolást, de semmi. Kiskutya meg sem rezzen, kiskutya alszik, kiskutya finom falatokról álmodik.
Ati enyhén csalódott volt és azt mondta, hogy teljesen elrontottam a kutyát a három nap alatt. Igaza van, az egész hétvégén végig falatokat kapva utánam koslatott és állandóan a lépcsőfordulóban henyélgetett...

3 megjegyzés:

Kata írta...

Én nagyon szeretnék videót arról, hogy hogyan szedi le a fáról a cuccot!:)

Kata írta...

Rossz helyre írtam. Hülye Ipad. Biztos nem én rontottam el!:)

Léna írta...

Katóka, te tökéletes vagy, úgyhogy NEM ronthattad el. Majd felveszem:)talán jövőre, mert most a köcs.. madarak is elmaradtak....

Rendszeres olvasók