2013. február 24., vasárnap

Madarak 2.

Megint tombol a madárszezon nálunk, etetek, etetek és etetek. És annyiféle madarat, hogy azt érdemes fellistázni. Van itt ugye a hagyományos repertoárból 1. széncinke 2. kékcinke 3. veréb 4. gerle aztán fokozódik a helyzet 5. tengelic! 6. őszapó! 7. rozsdafarkú 8. vörösbegy 9. harkály,  10. meggyvágó. Na és persze rigó, szarka és a gyönyörű mátyásmadár, más néven szajkó, belőlük egy egész csapat...
Szóval etetek, etetek, etetek és hozzá olvasok, bújom a madárhatározókat (még mindig verhetetlen a kis öreg Búvárzsebkönyv), nézem a blogokat, és olvasom ám, hogy VÁLTOZATOS étrendet kell kitenni, olyat, amilyet a természetben is megtalálnak a kis szárnyasok. Ettek ugye kölest, napraforgómagot, kukoricát, ezek közül igazából csak a napraforgómagot szeretik, meg a cinkegolyót. Mi hiányzik, mi hiányzik? Hát a jó öreg szalonna. Amiről írva vagyon, hogy bizony meg kell főzni, hogy ne legyen sós. Ilyenekkel gyerekkoromban mondjuk nem foglalkoztunk, de hát most már tudom, hogy nem egészséges nekik, úgyhogy lelkiismereti okokból kénytelen vagyok megfőzni . Az egész lakásban disznóölés szag, de kitartok, főzöm. Kiteszem a teraszra hűlni, ázni. Ott is marad egy ideig. És, nem meglepő módon itt jön a képbe Buddy... Kerülgeti, belelefetyel, elkergetem, újra áztatom. Majd ma kiviszem a madarantyúknak.
De, de, de, megint nem hallgatok azuramra, hogy tegyem fel a fára kb. 50! méter magasra hahahaha, mert csak úgy lesz biztonságban a kutyától. Felteszem, bele a kibiggyesztett nagy etetőbe, majd onnan szépen megeszegetik. Buddy is kap egy darabot kifelé menet, ne érezze, hogy árvagyerek. Látom később, hogy ostromolja az etetőt, de hát olyan magasan van, hogy az reménytelen... Aztán 10 perc múlva egy felismerhetetlenségig széttört madáretető torzó látványa viaskodik egy szotyival fedett hátú kutya bizarr képével...
A családfő "ugye megmondtam" pillantása teljesen jogos...
Buddyra egész este haragudtam:(

Rendszeres olvasók