2010. augusztus 12., csütörtök

Al dente???

Az már biztos, hogy Buddy, fajtájának származását is tekintve  - minden, csak nem olasz. Erről ma is meggyőződhettem. Vacsorára gombás pennét főztem és pár darab nyers tészta kipottyant a konyha padlójára.
Míg Bádó vacsiját készítettem, beengedtem, és egyből megtalálta a földön fekvő száraz tésztákat. Reménykedtem, hogy ez olyan rossz kaja, hogy még Neki sem kell, de tévedtem. Boldogan ropogtatta, semmivel sem lehetett volna elvonszolni onnan.
Elképzeltem, hogy a nyers tészta lecsúszik a torkán és leér a gyomrába és a világ összes gyomorsava sem elég, hogy feloldja azt a végtelen kemény, tűhegyben végződő csövecskét.
De a kutty estére is változatlan formában volt, úgyhogy szerencsére a parasztgyomor ezt is kibírta.
Ui: Ati most jött meg és pillanatra kiengedte a ketreces makit és nézzenek oda, a maradék földön fekvő tésztához szaladt. Hiába, na, olasz dédapja génjei csak ott dübörögnek benne.

Utcai harcosok

Egy ideje már nem került elő ez a téma, de a minap Bádócskát megint kiszemelte egy kutymorgó az utcán. Bizony, kutymorgó és ennek rendje, s módja szerint rá is rontott, erősen morogva és váratlanul. Persze, az ilyen sztorik kötelező elemei, minthogy Bádó pórázon, szabályosan, míg a támadó szabadon, gazdájától 50mre kóricált, mind megvoltak. Ja és az is, hogy a gazda tanácstalanul ténfergett...

Olyan váratlanul történt, hogy Ati köpni-nyelni nem tudott. Nem úgy Bádó. Azon nyomban szembefordult a merénylővel és frankón leugatta a fejét, az el is oldalgott.
Buddy utcai harcos lett. Ha akarta, ha nem. Most aztán csak figyelhetünk, hogy maga ne kapjon kedvet a bunyóhoz. Az első jelek már mutatkoznak, a múltkor a suliban leordított egy közeledő kutyát, meg is kellett büntetni érte....
Szegény Buddy, így lesz a galambból farkaskoma.

http://buddydobi.blogspot.com/2010/07/boksz-zsak.html

http://buddydobi.blogspot.com/2010/06/szuloi-onerzet-videken.html

Cukiság

Kivételesen nem Buddyról.
Egy kedves barátunk beszerzett egy tündéri kis basset hound kutyust! Az alig három hónapos csöppséget látogatóba vitte a cimborákhoz. A kiskutya, az átlagnál messze méretesebb füleit maga után húzva, vonva sétálgatott, elbotolva, rá-rálépve azokra. Belelógott az a fül mindenbe, még a pisilést sem tisztelte:)
A nagy csetlés-botlásra érkezett meg a másfél éves Ábel és nagy örömmel így kiáltott: "Nézd anya, NYUSZI!"

Rendszeres olvasók