2010. április 2., péntek

Mandari Makkancs

Imádok neveket adni. Amúgy is eléggé freak vagyok, már ami a verbalitást illeti,  szeretek szavakat fabrikálni (Ikrek, bölcsész háttér, stb.) másrészt a szeretet kifejezésének egyfajta módja, hogy ha valakit a szívembe zárok, nevekkel látom el. Így lettek gimis barátnőim külön névikonok, így szállt nővéremre a Betty név (eredetileg Zsuzsanna) és most, mióta Buddy meglett, Ő tölti be ezt a névkapós szerepet.
A nevek alakulása sokszor dalokkal kapcsolódik össze, máskor csak az érzelmi hullám előtörése fogalmazódik meg valamilyen elnevezésben.
Így lett Buddy a klasszikus, már korábban taglalt becézgetések eredményekén Bádoró, Buddsy, Kisbádó, Bádócska, vagy Buddyboy (by I.), dr. Bádó (by G.), de egy ideje egész új nevek kúsztak rá.
Kb. két hónapja dívik a Mandari Makkancs. Valamiért elindult, hogy Ő biz' egy mandarin kutya. Mert olyan szép a szőre, mint egy mandarin kacsának és ha álmos, úgy hunyorog, mint egy kis kínai. Tehát Mandarin. És emellett makkantani is szokott, ha akarja, hogy a kis gumi labdájába falatot gyömöszöljek, vagy a zoknis játékot kezdjük el, vagy csak egyszerűen foglalkozzak vele. Makk, makk, kaffogja, miközben az orrával finoman bökdös. Hát mi más, mint Mandari Makkancs.
A Döndöri sógor a döndörködésből fakad (döndörködés by Ati), ez olyan, hogy körbe-körbe sündörög körülöttünk =döndörög, és mivel rokonságban vagyunk, sógorkomámként is előfordul Kisbádó. Hát Döndöri Sógor. Röviden Döndör.
Aztán vegyük pl. ahogy megy,  sőt igazából baktat. Szép törzsét megnyújtja, fejét lehajtja és hosszú lábain baktat, poroszkál, miközben a feje billeg, mint egy kis pónilónak. Hát Baktati. És azon felül is Lóránt. Baktati Lóránt. (Bakta Lóránt és Baktalórántháza után szabadon)
És selymes is Ő, mint egy igazi kis cica. Hát Cicc, mi más?
Néha kellemetlen, amikor a kutyasuliban, a hős dobermann teljes menetfelszerelésben áll a sorban, és a többi gazda csak ezt hallja: "Te, Csirke-mirke, mindjárt kapsz egy falatot!", "Jól van Nyulam, ül!", "Cicc, ne mondjam kétszer!", "Kismaki, jó legyél ám."(azért fontos megjegyeznem, hogy ez a fajta sok beszéd nem válik a kiképzés előnyére , a kutyának rövid parancsszavakat kellene kapnia, a nevét sem kell kimondani (az igazi egyet sem, nemhogy száz egész más hülyeséget), stb. Az állandó beszél, duruzsolás eredményeként a kutya MEGUNHATJA a hangunkat!)

Sz., két dobilány (csak Abba lányoknak hívom őket, mert egy gyönyörű őzbarna és egy fekete csinibaba testvérpárról van szó) gazdája pedig értetlenkedve kérdez rá néha. Cica? Mit mondtál neki? Csirke? 

Szegény Buddy. Csak titkon mondom, hogy a keresztségben amúgy ő nem más, mint Tahi Réme Eliot. Az meg már majdnem T.S.Eliot, nem? Szóval egy híresség, és mint ilyen, megengedheti magának, hogy  rajongói tábora elragadtatott nevekkel illesse....

Rendszeres olvasók