2010. június 17., csütörtök

Döntés


Hát ezt muszáj még leírnom, mert megint megtörtént.
Tegnap sikerült kicsikarnom kisBádóból, hogy ELDÖNTSE, kint szeretne lenni, vagy bent. Esküdtem volna, hogy tényleg tudta, mit csinál, ezért este Atinak is prezentálni akartuk.
Fejét csóválva állt a kísérlet előtt és azt mondta "Na kisBádó, nézzük, pszichológus gazdanő mire megy Veled" és láthatóan nem nagyon hitt az egészben. Felállítottam hát Bádót, mikor eljött az este és lefekvéshez készülődtünk, és mondtam neki "Na, döntened kell kisBádó, kint maradsz, vagy a ketrecbe mész? ". Bádó nézett rám, majd lefeküdt a szőnyegére, Ő márpedig nem dönt, jó Neki itt a szőnyegen, rágcsálva a valamit. De nem engedtem a 21-ből. Mutattam az ajtó, majd a ketrec felé és szólongattam "mit választasz?". Egy darabig ez ment, Ő próbált kibújni az egész alól elterelésekkel, szőnyegre futással, lábam körüli tekergőzéssel, végül odasietett, elém áll és kicsit sírósan rám vakkantott , hogy lcci ne kelljen dönteni, hadd ússzam meg.
De kellett:) Újra feltettem a kérdést. "mit szeretnél, kint vagy bent? ketrec vagy udvar, ketrec vagy udvar" és láss csodát, megindult a ketrec felé, bedugta a fejét, majd kinézett az udvarra és visszakacsintva kiszaladt. Három órát kint volt csendben, dobálva a bőrrudacskáját, majd szundikálva. 10kor pedig bekérezkedett, hogy aztán reggel 8-ig zavartalanul aludjon.
Ati szerint azért a dörömbölésnek még nincs vége. Az lehet, de egy új korszak kezdődött, a beszélgetős, döntős Bádóé:) Holnap elkezdek neki betanítani valami komolyabb áriát és a végén meg sem állunk a Fábry-show-ig!!!

Rendszeres olvasók