2010. november 27., szombat

Stílusa van...

A bünti miatt kevesebbet foglalkoztunk a kutyával, azaz kevesebb játék és simi és hancúr jutott neki. És sok udvar, kevesebb ketrecben heverészés. Merthogy el van kényeztetve:(
Szóval kint tobzódik az udvaron a nagy unalmában és egyszer csak azt látom a függöny mögül leselkedve (mert azért nem bírtam megállni, hogy ne lessem meg félóránként), hogy megjelenik a színen egy sárga lapát. Ott hever az udvaron, mindenféle funkció nélkül (márpedig ha egy pisztoly van a színpadon, annak ugye el is kell sülnie, de ez a szabály lapáttal láthatóan nem működik). Aztán látom ám, hogy a narancssárga lombseprű ütötte ki a nyeregből szegény lapátot, akivel Buddy boldog táncot jár a kertben fel, s alá. Rágja, rángatja, cibálja, megint rágcsálja és újra és újra az argentin tangó bedöntéses  lépése következik. Pörögnek, forognak, átkarolja, öleli és rettentő sokszor megcibálja.
Unatkozik, de azt legalább magas fokon és nagyon is színvonalasan műveli. Stílusa van...

Rendszeres olvasók