2011. október 7., péntek

Az ugróbajnok

Vasárnap későn értünk ki a kutyasuliba. Elaludt a kis trónörökös és lemaradtunk az engedelmesről. Mi legyen, mi legyen? Valami elfoglaltság mégiscsak kell Buddy úrnak, mert elunja az életét és a mi idegeinken fog hárfázni. Elmentünk hát sétálni a kutyasuli köré és visszamentünk a végére. Egy jó kis apport foglalkozás után Ildiék elővették a palánkot (vagy mit?) és újabb és újabb deszkákat beillesztve minden körben, magasabbra vitték a lécet. A kutyákok ugráltak át sorban. A végén élesedett a helyzet, már tényleg nagyon magas volt az akadály. Már csak Füles, egy szép, nyájas németjuhász szukácska röppent át a magason, mint egy kis balerina, úszott a levegőben. És Buddy kutyánk.  Nekifutás, szarvastartás, a lábak a popsi alá húzva, majd úszás-úszás és földet érés. A legutolsó körben már csak Buddy maradt talpon, oda sem mertem nézni, csak a levegőben úszás résznél. Átvitte!!! És olyan gyönyörű volt közben. Micsoda tálentum ez a handa-banda kutya!

És azóta is, már nem ugrálunk, de még mindig Ő tartja a rekordot a suliban!

kép innen:aritaur.co.uk

Nincsenek megjegyzések:

Rendszeres olvasók